Ezt a kérdést nemcsak érdemes, hanem ajánlatos is körbejárni, mert a címben szereplő három fogalmat a közéletben, a médiában gyakran egymás szinonimájaként használják. Márpedig ez nem egy esetben zavaróan hat, mert jelentős tartalmi különbség választja el őket egymástól.

Az ökopolitika kifejezés, mint azt korábban már érintettük, az ökológia bázisára épülő önálló politikai irányzat saját eszme- és fogalomrendszerrel, amelyet társadalmi mozgalmak, politikai közösségek hirdetnek és képviselnek. Ez a fogalomrendszer tartalmazza a környezetvédelmi politika elveit is, ám annál lényegesen nagyobb összefüggéseket fed le. Mint irányzat, napjainkra önálló ideológiai platformmá, egyfajta „izmussá” (ökologizmus) vált, amely hasonlóan a nagy ideológiai irányzatokhoz (szocializmus, liberalizmus, vagy konzervativizmus) egyre nagyobb „hatótávolsággal” rendelkezik.

Az ökopolitikához képest a környezetvédelmi politika sokkal szűkebb fogalom, erősen kötődik a törvényi szabályozáshoz, ha tetszik kodifikáció orientált. Megvalósításáért általában és elsősorban az állam és annak intézményei (kormányzati adminisztráció) felelősek, követve a nemzetközi szerződésekben meghatározott, előírt feladatokat. A mai értelemben vett környezetvédelmi politika lényegében az 1972-es stockholmi ENSZ világkonferencián indult el, és az 1992-es Riói Föld Csúcson teljesedett ki - itt vált lényegében globális politikává. Ott és akkor fogadták el azokat az elveket, melyek alapján az egyes országok kialakították azóta is hatályos – természetesen folyamatosan finomított, aktualizált – jogszabály rendszerüket.
 
(Részlet. A fejezet teljes terjedelemben a könyvben olvasható)