A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy felvázoljuk, hogyan és miképpen mehetne végbe egy ilyen változás, az miképpen vezethetne el a zöldipar-, majd azt követően a zöld gazdaság  kialakulásához.

Ahogyan arra már a korábbiakban utaltunk, a fenntartható növekedés alapvető feltétele, hogy környezetünk érdekei a mainál jóval markánsabban jelenjenek meg a gazdaság-szervezési rendszerekben, és a politikai döntéshozatal (zöldpolitika) folyamataiban. Ehhez azonban sokak szerint fordulatra, mi több, paradigmaváltásra lenne szükségünk.
Manapság egyre többet hallunk ezekről a fogalmakról, ám tapasztalataink szerint a mögöttes tartalmak, és értelmezési kísérletek meglehetősen kuszára sikeredtek. Egyesek ezt értenek alatta, mások mást, és így nem csoda, hogy nem beszélünk egy nyelven. Nem keveseknek kifejezett érdeke is fűződik ahhoz, hogy e fogalmak ne is legyenek tisztán és világosan értelmezhetőek, hiszen addig is lehet a „zavarosban halászni”. Nekünk viszont tisztán kell látnunk ahhoz, hogy megkülönböztethessük a valóban zöld gazdaságot a kvázi zöldtől, vagy egyenesen a feketétől. Tisztán kell látnunk, mert ennek hiányában ismételten olyan iparágakat, rendszereket támogatnánk, amelyek a környezetre káros termelői tevékenységet folytatnak, vagy olyan módszereket választanánk, amelyek a pazaroló módon kezelik a közjavakat. Az elmúlt években számtalan cikket, tanulmányt írtam a zöld gazdaság kialakulásáról és felépítéséről, működési elveiről és céljairól. Ezek lényegi összegzésével szeretném az olvasókat megismertetni.
 
(Részlet. A fejezet teljes terjedelemben a könyvben olvasható)