A könyv két szerkezeti részre osztható. Az első, inkább elméleti/magyarázó jellegű rész négy fejezetből áll. Előjáróban felvázoljuk azokat a kiinduló pontokat (területeket, fejlődési trendeket), amelyek ismerete – megítélésünk szerint – elengedhetetlen a zöldpolitikai diskurzusok megértéséhez. Ezt követően, igyekezve tovább mélyíteni az érdeklődők ismeretbázisát, rendszerezzük a zöld ügyekkel kapcsolatos fogalmakat, fel- és bemutatva a közöttük fennálló összefüggéseket. Mielőtt rátérnénk a zöldpolitika konzervatív típusú változatának tárgyalására, áttekintjük azokat a történelmi előzményeket, amelyek az ökológia és a technológiai fejlődés közötti kölcsönhatások révén mind a mai napig alapvetően meghatározzák a zöldpolitikai gondolkodás és cselekvés dimenzióit, irányait. Az első rész utolsó fejezete foglalkozik a „konzervatív zöldséggel”, azaz a zöldpolitika konzervatív bázison kialakított és folytatott gyakorlatával: kísérletet teszünk az elvi alapok felvázolására, a politikai célok és feladatok megfogalmazására, ám mindenekelőtt a használatos nyelvi fogalmak (konzervatív zöldpolitika, illetve zöld konzervativizmus versus konzervatív zöldek) tisztázására.
A könyv második szerkezeti részében, ugyancsak négy fejezet segítségével, a gyakorlati feladatok rögzítése, a végrehajtáshoz szükséges eszköz- és feltételrendszer bemutatása áll a középpontban. Ebben az értelemben vizsgáljuk a zöldpolitika európai helyzetét és jelentőségét az egyes pártpolitikai dimenziókban. Ezt követően áttekintjük egy zöldebb állam és egy zöld közigazgatás ismérveit,létrehozásának és működtetésének lehetőségeit.
Az állam feladataiból kiindulva térünk át a zöld gazdaság magyarországi kialakításának lehetőségeire, az előttünk álló kihívások és esélyek összefoglalására, illetve a megoldási javaslatok felvázolására. Végezetül – de nem a tárgyalt problémák lezárása ürügyén – felvetjük a média „zöld” szerepének jelentőségét, és egyben megkíséreljük a funkcionális feladatok (lehetséges) elválasztását.
Gondolataink kiegészítése és alátámasztása céljából szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani azt a táblázatot, amely a Függelék részeként foglalja össze a klímaváltozás és a technológiai fejlődés (feltételezett) kölcsönhatásait – magyar és nemzetközi időrendi áttekintésben.
Könyvünket ajánlom mindazok számára, akik figyelemmel viseltetnek a zöld témák iránt, akik eligazodást keresnek a globalizálódó világ egyre szövevényesebb útvesztőiben, s nem utolsósorban azok számára, akik – klímaváltozás ide, környezetszennyezés oda – továbbra sem adták fel a reményt, s tudják, hogy még semmi sem veszett el,