A fejezet bevezető részében megállapítottuk, hogy a konzervatív alapú zöldpolitika gyors és eredményes megvalósításához nemcsak a governance alapú kormányzási tevékenységre, hanem a hatékonyan és jó hatásfokkal teljesítő kormányzati rendszerre is szükség van. A következőkben tekintsük át, hogy milyen állomások, csomópontok jellemzik a magyar zöld jogszabály- és intézményrendszer fejlődését.
Hivatalos, vagyis kormányzati szintű környezetügyi (természet- és környezetvédelmi) politika körülbelül 100 éve létezik Magyarországon. A külföldi fejlődéséhez hasonlóan, főképpen a képviselendő és ellátandó feladatok számának növekedésével egyenes arányban, a hivatalos környezetügyi politika Magyarországon is mindinkább a központosítás irányába indult el. Az elmúlt 100 év alatt a környezeti ügyek területén sajátos, szigorú „szabályzási” hierarchia alakult ki, amely jól követhető a nemzetközi megállapodásoktól kezdve egészen a kötelező érvényű helyi rendeletekig. Sommásan azt is mondhatnánk, hogy a zöldpolitika (pontosabban még környezetpolitika) jelenlegi gyakorlata túlnyomórészt a természetes és/vagy épített környezet „sérelmére” elkövetett cselekményeket (pl. szennyezés) szankcionálja, illetve kisebb mértékben a környezeti elemek biztonságos használatát kívánja megteremteni és/vagy a lehetőségekhez képest fenntartani.
(Részlet. A fejezet teljes terjedelemben a könyvben olvasható)