Az emberi társadalmak fejlődését jelentős mértékben meghatározták a találmányok és a felfedezések. Ezek mentén időről-időre civilizációs ugrások következtek, mégpedig egyre gyorsuló ütemben. Az első ilyen 12.000 évvel ezelőtt az újkőkorszaki forradalom volt, amikor a növények és állatok egy része háziasításra került, a nomád gyűjtögetőből pedig letelepedett fölművessé vált az ember. Ez alapvetően mezőgazdasági forradalom volt, amelyre az öntözési rendszerek kiépítése tette fel a koronát. Az írás és a számolás felfedezése elengedhetetlen volt az olyan nagy ókori birodalmak létrejöttéhez, mint Kína, Babilon, Egyiptom. A filozófia, a matematika (geometria, algebra), a csillagászat, a fizika és egyéb természettudományos ismeretek robbanásszerű bővülése kísérte a Görög és a Római birodalom virágzását, miképpen az iszlám aranykorában is számtalan fontos matematikai, csillagászati, orvostudományi felfedezés született, nem is beszélve a földrajz tudomány fejlődéséről. De ezen változások, mind mennyiségben mind sebességben eltörpülnek amellett a szédületes fejlődéshez képest, amely a XVIII. században vette kezdetét a tömegtermelés és a világméretű kereskedelem megjelenésével.
Az első ipari forradalom Angliában a textiliparban kezdődött a XVIII. század közepén (lásd Madách londoni szín). Ez változatta át az addig mezőgazdasági országot a világ első ipari nagyhatalmává. Elfogyott a fa, megnőtt az igény a vasra (szerszámgépek), ehhez viszont komolyabb kohók kellettek, így beköszöntött az öntöttvas és a kőszén korszaka. A népesség a Földön még egy milliárd alatt volt, de sokasodásával, a termelékenység javulásával, az árutermelés és a kereskedelem ugrásszerű növekedésével egyre nagyobb terheket kellett szállítani, egyre messzebb. Ehhez vízi közlekedés és vasút kellett, ahhoz viszont gőzgépek.
Az első ipari forradalom nyersanyaga a vas, hajtóereje a gőzgép, később részben a kompressziós belső égésű motor és a villanymotor, ennek megfelelően az energia hordozója a kőszén (városi gáz) és részben a kőolaj voltak. Az ipari forradalommal párhuzamosan ugyanakkor lezajlott egy információs forradalom is, hiszen az írástudatlanság felszámolása, a távíró és az újságok fejlődése a szélesebb közönség felé is, gyorsan és elérhető módon közkinccsé tette a híreket. Ettől kezdve az ipari és információs forradalmak „egybeeső” folyamatai közösen és elválaszthatatlanul határozzák meg a világ gazdaságának fejlődését.
(Részlet. A fejezet teljes terjedelemben a könyvben olvasható)